Az elvárhatónál kevesebb pénz jut Közép-Európa energiaprojektjeire

Magyarország szempontjából felemás mérleggel zárult szerdán az a bizottsági vita, amelynek az volt a tétje, hogy az egyes európai régiók és tagországok milyen mértékben részesedhetnek abból az alapvetően az EU energiabiztonságának javítására hivatott beruházásokat támogató 5 milliárd eurós pénzügyi keretből, amit a fel nem használt uniós költségvetési forrásokból kíván rendelkezésre bocsátani Brüsszel. Magyarország végül a remélt négy helyett három energiaprojekt kapcsán juthat közvetlenül vagy közvetve plusz uniós forrásokhoz, amelyek nem csak az ország, hanem egész Európa energiabiztonságának javítását szolgálják.

A bizottsági javaslat értelmében – amiről a tagállamok és az Európai Parlament hozzák meg a végső döntést – a Kaszpi-tenger környékének gázmezőit Közép- és Kelet-Európával összekötő Nabucco gázvezeték megépítéséhez 250 millió eurót bocsátanak rendelkezésre a kivitelezési munkálatok mielőbbi megkezdésének elősegítésére. A negyed milliárd eurós összeg nem közvetlen pénzügyi hozzájárulás lesz, hanem egy olyan „kockázat megosztási alap”, amely azt hivatott elősegíteni, hogy a projekt megvalósításában részt vevő cégek kedvező feltételekkel tudjanak kölcsönt felvenni a nemzetközi tőkepiacon. Az alap létrehozásában a Bizottság mellett az Európai Beruházási Bank (EIB) is részt vesz majd, amely ettől függetlenül kész a körülbelül 8 milliárd euró értékű beruházás 25 százalékát meghitelezni.

Négyből három magyar vonatkozású beruházás kap pénzt

A Bizottság emellett Magyarország és Szlovákia (Velky Krtis, tehát Nagykürtös és Balassagyarmat), illetve Magyarország és Románia gázvezetékrendszerének összekapcsolásához járulna hozzá 25, illetve 30 millió euróval. Nem ment át viszont az a magyar javaslat, hogy az Európai Unió a keretből a magyar-horvát gázvezeték-összeköttetés költségeihez is hozzájáruljon. A mintegy 200 kilométer hosszúra tervezett gázvezeték a horvátországi Krk szigetén épített cseppfolyós gáz (LNG) terminált kötné össze a magyar-horvát határtól indulva az alföldi elosztó-központtal, és - Kovács László magyar biztos szerint - Románia és Szlovákia gázellátását is javítaná. Hiába azonban az elmúlt hetek alapvetően Közép- és Kelet-Európát sújtó gázellátási válsága, megfigyelők szerint a krízis által leginkább sújtott országok az indokoltnál és az elvárhatónál jóval szerényebb mértékben részesülnek az uniós pénzügyi keretből.

Kovács László a BruxInfo kérdésére válaszolva messzemenőkig osztotta ezt a véleményt, felhívva a figyelmet arra, hogy a csak a távolabbi jövőben hasznosuló és jelenleg kipróbálatlan széndioxid megkötési és tárolási projektekre (CCS) jóval több forrást különítene el a Bizottság, miközben a sürgősség szempontját háttérbe szorítva az indokoltnál kevesebb pénzügyi támogatást szándékozik nyújtani az orosz gázellátási mizériában pórul járt közép- és kelet-európai országok függőségét csökkenteni hivatott energetikai beruházásokhoz. Kovács szerint egyébként a testület ülésén „nagyon élénk vita” folyt a támogatandó projektek listájáról, ám miután a legtöbb biztos intenzíven saját országa és térsége érdekében lobbizott, a lista végül nem változott, ami elemzők szerint kemény vitát vetít előre a kormányok között, amelyek a márciusi EU-csúcson kívánják meghozni a végleges döntést. Johannes Laitenberger, Barroso elnök szóvivője szerint azzal a céllal, hogy még a nyári szünet előtt rendelkezésre álljon a legtöbb projekthez a pénz. A cseh elnökség tájékoztatása szerint az általános ügyek tanácsa (külügyminiszterek) lesz a dosszié felelőse.

A pénz felhasználásával kapcsoaltos tudnivalók

Az Európai Bizottság az 5 milliárd eurós keretből összesen 3,5 milliárd eurót szán energetikai beruházások támogatására 2009-ben és 2010-ben. Ebből az összegből 1,250 milliárd euró jutna öt, a széndioxid megkötését és tárolását modellező demonstrációs projektre, további 520 millió euró tengeri szélerőművek fejlesztésére és 1,730 milliárd euró gáz- és villamos energia összeköttetések megteremtésére, lényegében egy egységes európai energiahálózat létrejöttének az előmozdítására. A fennmaradó 1,5 milliárd euróból 1 milliárd eurót fordítanának a szélessávú internet kiépítésére azokon az európai vidékeken, ahol a szélessávú lefedettség nem éri el legalább a 30 százalékot (a lakosság kevesebb, mint 30 százalékának van szélessávú hozzáférése ). A maradék 500 millió euróból pedig az európai agrárium juthat majd többletforrásokhoz a KAP állapotfelmérésében beazonosított új kihívások (klímaváltozás, vízhiány, biológiai sokszínűség) kezeléséhez.

Az 5 milliárd euró az uniós költségvetés fel nem használt forrásaiból származik. A szélessávú hozzáférésre és az új kihívásokra fordítandó 1,5 milliárd eurót a vidékfejlesztési támogatások átcsoportosításával, míg a fennmaradó 3,5 milliárdot a bennragadt agrárpiaci támogatásokból biztosítanák. Az 5 milliárd eurós összeg az EU hozzájárulása a tavaly decemberben elfogadott, a GDP 1,5 százalékának megfelelő rövid távú európai gazdaságélénkítő tervhez, amelynek javát a költségvetési kiadások átmeneti növelése révén a tagállamok állják.

A Bizottság összesen mintegy húsz, a második stratégiai energia felülvizsgálatban is megnevezett energetikai beruházás közösségi forrásokból történő támogatását javasolja. Egy előzetes, még december végén készített verzió 34 projektet tartalmazott. A Bizottság a kiválasztás során több kritériumot is figyelembe vett. Így például azt, hogy a szóban forgó gázprojekt elősegíti-e a földgáz nyugat-keleti irányú áramlását, aminek szükségessége a nemrég véget ért gázválság egyik fő tanulsága volt. Ugyancsak lényeges szempont, hogy a beruházások előkészítése már meglehetősen előrehaladott állapotban legyen, ami lehetővé teszi a munkálatok gyors megkezdését. Brüsszel azt is mérlegelte, hogy a tagállamok felelősséget vállalnak-e a különböző eljárások és engedélyezések felgyorsítását illetően. És végül, de nem utolsó sorban a Bizottság egyfajta földrajzi egyensúly megtartására is törekedett, így próbálván biztosítani azt, hogy egyetlen önmagát mellőzöttnek érző ország se tegyen keresztbe a döntéshozatal során.

A Bizottság által támogatásra javasolt gáz- és villamos energia projektek

Kapcsolódó cikkek

Nabucco: a kormányok hamarosan kipipálhatják a házi feladatot (2009. január 26.)

Az EP környezetrombolónak tartja az Északi Áramlatot (2008. május 29.)

A Nabuccóval váltaná ki az Északi Áramlatot az EP-raportőr (2008. április 3.)

Brüsszelt nem zavarja a Déli Áramlat (2008. február 28.)