Csak 17%-os energiamegtakarítást hoz az új irányelv

Pénteki ülésükön hagyták jóvá hivatalosan is a tagállamok az energiahatékonysági irányelvről csütörtök hajnalban kötött megállapodást. A szakminiszterek rábólintottak az intézményközi alkura, amely egy sor kötelező érvényű és ajánlás jellegű intézkedést ír elő a tagországok számára annak érdekében, hogy jelentősen csökkenjen az Európai Unió energiafogyasztása az évtized végére.

 

Bár az EU-tagországok korábban azt tűzték ki, hogy 2020-ig 20 százalékkal növelik az energiahatékonyságot, de a mostani megállapodás szerint a keretjogszabály ehhez kevés lesz. Az irányelv a jelenlegi formájában (amelyet jelentősen módosítottak az intézményközi vitában a tagországok és az Európai Parlament) mindössze alig több mint 17 százalékos hatékonyságnövelésre lesz elegendő – mondta a luxemburgi tanácsülés szünetében az elnöklő dán energiaügyi miniszter.

 

Martin Lidegaard leszögezte, a 20 százalékos cél továbbra is érvényben marad, „a maradék 3 százalékot tehát a következő időszakban kell majd megtalálnunk”. A direktíva parlamenti jelentéstevője ezt a pontot látja gyengének. Claude Turmes hangsúlyozta, hogy az irányelv szerinte mindössze 15 százalékos hatékonyságnövelést tesz majd lehetővé 2020-ig, további több mint 2 százalékot a közlekedési szektorban várható javaslatok valósítják majd meg. A zöldpárti képviselő azt mondta, „az Európai Bizottságnak ennek érdekében a közeljövőben kemény javaslatokkal kell majd előállnia például a személygépkocsik és a könnyű tehergépjárművel kibocsátáscsökkentésével összefüggésben.

 

Claude Turmes meg is kérdezte a sajtótájékoztatón részt vevő energiaügyi EU-biztost, hogy hogyan kívánja előteremteni a szükséges további energiamegtakarítást, Günther Oettinger azonban nem válaszolt egyértelműen. A német származású EU-biztos piaci alapú intézkedésektől várja a hatékonyságnövelést, „például a különböző termékek energiacímkézésétől”.

 

Az elfogadott irányelv

 

Bizottsági szakértők korábban kifejtették, hogy a 20 százalék 368 millió tonna egyenértékű energiafogyasztás-csökkentésnek felelne meg. Ennyivel kellene tehát mérsékelni az energiafogyasztást 2020-ig. A Bizottság számításai szerint a már elfogadott uniós és tagállami intézkedésekkel mintegy 166 millió tonna takarítható meg, a testület célja volt tehát a hiányzó 202 millió tonnás „lyuk betömése”. Brüsszel mindezt úgy képzelte, hogy 52 millió tonnányi olaj fogyasztásával egyenértékű energiát a közlekedési szektorban majdan bemutatandó javaslatokkal spórolhat meg az EU, a tavaly beterjesztett energiahatékonysági irányelv célja pedig a maradék 150 millió tonnás megtakarítás elérése volt.

 

Egyelőre úgy tűnik, hogy mindez múlt idő, a csütörtök reggelre megkötött megállapodással ugyanis mindössze 100 millió tonnás megtakarítás érhető el – mondta egy bizottsági tisztviselő, aki szerint a megállapodás ugyan alatta marad a várakozásoknak, de mégis előrelépésként értékelhető.

 

Az enyhébb számszerű követelmény mellett a tagállamok több paragrafust is „kilúgoztak”. A Bizottság javaslatát megváltoztatva a tagállamok nem vállalták, hogy a számszerű célkitűzések jogilag is kötelező erejűek legyenek, így az elfogadott szöveg szerint azok csak indikatív jellegűek lesznek.

 

Az irányelv legfontosabbnak vélt rendelkezése szerint a tagállami energia-nagykereskedőknek, vagy a tagország területén működő összes kereskedőcégnek évente 1,5 százalékkal kell csökkentenie az eladott energia volumenét, elsősorban olyan intézkedéseken keresztül, amelyek hozzásegítik a végfelhasználókat szigetelt tetőszerkezetekhez, duplaüvegű ablakokhoz, vagy hatékonyabb fűtési rendszerekhez. A tagállamok megtartották a 1,5 százalékos éves kötelezettséget, ennek elérési módjait azonban nagyban kibővítették.

 

A jogszabály kötelezi a tagországokat arra, hogy hosszú távú energiahatékony épületfelújítási tervet készítsenek, és ebben konkrét intézkedéseket is előrevetítsenek 2050-ig arra vonatkozólag, hogy hogyan szeretnének további energiamegtakarítást elérni. A paragrafusra az Európai Parlament tett javaslatot, amit a Tanács el is fogadott. A direktíva parlamenti jelentéstevője korábban azt mondta, ez komplex, átlagosan 80 százalékos energiamegtakarítással járó felújításokat vetít előre az adott épületállomány túlnyomó részénél.

 

Az EP által javasolt paragrafus elsősorban annak köszönhetően kerülhetett bele az irányelvbe, hogy a Parlament ezért cserébe több könnyítésbe is belement a középületek energiahatékony felújítási kötelezettsége kapcsán. A Bizottság eredetileg azt szerette volna, hogyha a tagállamok a középületeik alapterületének legalább 3 százalékát energiahatékony technológiával újítanák fel évente. Az EP és a Tanács végül ahhoz járult hozzá, hogy a kötelezettség csak a kormányzati kezelésben lévő épületekre vonatkozzon, a helyi önkormányzatok épületeire ne.

 

Az eredeti javaslathoz képest kevesebb kötelezettséget tartalmaz a tagállamok számára a közbeszerzési követelmények enyhítése is. Az irányelv azt írja elő, hogy csak a kormányzati épületek, 130 ezer euró fölötti felújítását kell magas energiahatékonyságú szempontok figyelembevételével végrehajtani, ráadásul egy sor további feltétel támasztásával igyekeztek a tagországok szűkíteni az ilyen projektek körét.

 

A lakossági energiafogyasztás csökkentését célozza az irányelv azon rendelkezése is, amely olyan energiafogyasztás-mérők beépítését tenné lehetővé, amelynek segítségével havonta ellenőrzni lehetne, hogy mennyi energiát fogyasztanak az állampolgárok.

 

Magyar javaslat

 

Magyar kezdeményezésre bekerült az irányelvbe egy olyan rendelkezés, amely lehetővé tenné, hogy a szegényebb tagállamok az energiamegtakarítási projektekhez szükséges önrészt magántőkéből (pénzintézetek segítségével) a többletkibocsátási kvóták felhasználásával teremtsék elő. Magyarország brüsszeli EU-képviseletének helyettes vezetője szerint "Ezzel a magyar javaslattal könnyebbé válhat az új tagállamokban a energiahatékonysági befektetések finanszírozása. Várhelyi Olivér hozzátette, az EU gazdaságfejlesztési és klímavédelmi céljaival összhangban a kohéziós források segíthetik az energia felhasználást csökkentő beruházások megvalósulását".