Törökország lassan, Izland gyorsan halad az EU felé
Brüsszel, 2012. június 22.
Parafálta az Európai Unió és Törökország a kettejük között köttetendő visszafogadási egyezményt. A dokumentum majdani aláírása, és következetes alkalmazása kulcsfontosságú lehet a török uniós csatlakozás felé vezető úton, amelyen a pénteki társulási tanácsülés nem hozott érdemi előrelépést, pusztán a korábbiaknál jobb hangulatot. Izland továbbra is nagy léptekkel halad az EU felé.
Egy lépéssel közelebb került Törökország az uniós vízummentességhez, miután Ankara és az Európai Unió csütörtökön parafálta a kettejük között köttetendő visszafogadási egyezményt. A dokumentum a Törökország és az uniós tagállamok között már meglévő kétoldalú egyezményeket váltja majd fel egységes előírások alapján, egyben az EU számára megnyugtató is lehet az uniós bevándorlási problémák megoldására, amelynek fő forrásaként gyakran a görög-török határon az EU-ba érkező illegális bevándorlók tömegét jelölik meg uniós diplomaták.
A visszafogadási egyezmény világos szabályokat, és egyértelmű eljárási rendet határoz meg mindkét fél számára annak kapcsán, hogy hogyan kell visszafogadnia a másik fél területéről kitoloncolt állampolgárokat. A belügyi EU-biztos szerint az egyezmény közeljövőben várható aláírása, és következetes alkalmazása hozzásegítheti Törökországot ahhoz, hogy az állampolgárai vízum nélkül utazhassanak az Európai Unióba. Mindezt különböző akciótervek elkészítése előzi majd meg, amelyeket Törökországnak végre kell hajtania.
Az uniós tagállamok csütörtökön felkérték a Bizottságot arra, hogy minél előbb írja alá az EU nevében a visszafogadási egyezményt, és „tegyen lépéseket a vízummentesség eléréséért, amely fokozatosan és hosszú távon léphetne hatályba”. A bővítési EU-biztos szerint az EU először említi hivatalos iratban a vízummentesség lehetőségét Törökország számára, így „az EU teljes mértékben kinyilvánította elkötelezettségét és nyitottságát az előrelépésre”.
Ugyanezt az igényt fogalmazta meg a Tanács dán elnöksége is a pénteken Brüsszelben rendezett EU-Törökország Társulási Tanács 50. ülésén. Nicolai Wammen dán európai ügyi miniszter és Stefan Füle EU-biztos nem kívánta megjósolni, hogy ennek elérése mennyi időt vehet igénybe, mindketten csak azt hangsúlyozták, hogy „ez még nem holnap lesz, hosszú idő fog eltelni addig”.
Egemen Bagis török európai ügyi miniszter, Törökország uniós főtárgyalója a többi, korábban vízummentességet kapott ország példáját hozta fel, „ezek szerint három éven belül Törökország állampolgáraival szemben is eltörölhetné az EU a beutazási engedély kötelezettségét”. Az uniós politikusok erre nem reagáltak.
A Társulási Tanács jubileumi ülése az eddig megszokottnál enyhébb légkörben, de mindent összevetve komolyabb eredmények nélkül zárult. A visszafogadási egyezmény csütörtöki parafálásán kívül érdemi, jogilag is értelmezhető előrelépés nem történt az elmúlt hónapokban a két fél között.
A török tárcavezető erre próbált rácáfolni, szerinte ugyanis Ankara négy nagy, strukturális jellegű reformcsomagot is készített, a parlament pedig az emberi jogi tanács, valamint az ombudsmani rendszer felállításával próbálja orvosolni az ezzel kapcsolatos, sokat hangoztatott problémákat. Törökország emellett elkötelezett amellett, hogy végigmenjen a Bizottság által kijelölt úton, amelyet a testület „pozitív menetrendként” emleget. Mindez további erőfeszítéseket igényel majd Törökországtól a következő években – mutatott rá a bővítési EU-biztos.
Stefan Füle ezek között említette a szólásszabadság, a médiafüggetlenség és az ellenzék szerepének tiszteletben tartását. Mindezzel egyetértett a dán európai ügyi miniszter is, aki szerint Törökországnak biztosítania kell az alapvető szabadságjogokat az állampolgárai számára. Nicolai Wamment hozzátette, a sajtó szabad működése és a kisebbségek védelme ügyében előre kell lépnie Ankarának.
A bővítési EU-biztos a csatlakozási folyamattal kapcsolatban kijelentette, „relatíve rövid időn belül jónéhány tárgyalási fejezetet meg lehet nyitni Törökországgal”. Bizottsági források szerint viszont a közeli jövőben nem reális, hogy egynél több fejezet megnyíljon. Ebben a tekintetben számszerűsíthető is az, hogy az EU és Törökország között valóban megrekedtek a tárgyalások az ország uniós csatlakozásáról.
A 2005 óta tartó tárgyalásokon eddig 13 dossziét sikerült megnyitni, és egyet lehetett csak lezárni. Egemen Bagis szerint az alapvető jogi, a társasági jogi és a pénzügyi ellenőrzési fejezetről jelenleg is tárgyalások folynak alsóbb szinteken Törökország és az EU között.
Törökország továbbra is fenntartja, hogy nem kíván tárgyalni semmiről a következő félévben a Tanácsot irányító ciprusi elnökséggel. Nicolai Wammen dán európai ügyi miniszter erre nem kívánt reagálni, azt mondta, a ciprusi elnökség teljes jogú, és teljes értékű munkát végző legitim elnökség lesz.
Izland
Néhány órával korábban az EU-Izland Társulási Tanácson a szigetország ismét jelentőset lépett előre az Európai Unióba vezető úton. 7 tárgyalási fejezet megnyitásáról és 2 lezárásáról döntöttek a felek a pénteki brüsszeli ülésen, ezzel Izland egy évvel a csatlakozási tárgyalásainak megkezdését követően már 18 fejezetet megnyitott, tízet pedig már ki is tárgyalt teljesen. A csatlakozási folyamat 2006-os megújítása óta „az izlandi csatlakozási folyamat a leggyorsabb az EU-ban” – mondta a bővítési EU-biztos.
Stefan Füle megismételte, hogy mindez nemcsak az izlandi fél elkötelezettségének következménye, hanem annak is, hogy a szigetország már most is alkalmazza az európai uniós joganyag jelentős részét: például tagja az Európai Gazdasági Térségnek és a Schengen-övezetnek is.
Az EU-biztos és a dán európai ügyi miniszter is jelezte, hogy mostantól viszont nehezebbé válnak a tárgyalások, hamarosan ugyanis következik a halászati fejezet, amely kulcsfontosságú Izland számára. Az európai uniós jogszabályok szerint Izlandnak a felségvizeire kellene engednie a többi tagállam halászait, ami viszont számottevő károkat okozna a szigetországnak, lévén, hogy Reykjavík gazdaságának jelentős részét a halászat teszi ki.
„Izlandon minden a halról szól. Az Európai Unió valószínűleg nem gondolt bele korábban, hogy ilyen problémával kell majd megküzdenie Azt hiszem, sosem kérte még olyan ország a felvételét, amelynek a halászat ennyire fontos lett volna” – fejtegette az izlandi külügyminiszter. Össur Skarphedinsson elmondta, bizonyos előrelépés már megfigyelhető az ügyben, hiszen a tárgyalási dosszié megnyitását megelőző átvilágítás alapvetően pozitív volt. A tárcavezető szerint Izland nyitott lesz a megnyitáshoz szükséges feltételek teljesítésekor.
A külügyminiszter alapvetően innovatív és rugalmas megoldásokban gondolkozik a halászati fejezet kapcsán, de leszögezte, nem szeretnének kimaradni az EU halászati politikájából, tehát „derogációról nem lesz szó” – tette hozzá.
Más kérdés, hogy mi lesz a mostantól nehéznek ígérkező tárgyalások esetleges sikeres befejezése után. Az izlandi lakosság fele ugyanis nem akar az Európai Unió tagja lenni, és mint minden országban, így Izlandon is népszavazáson kell majd annak idején dönteni a csatlakozásról.
A BruxInfónak nyilatkozó uniós tisztviselő nem tartotta kizártnak, hogy a szigetország visszavonja a jelentkezési kérelmét, hiszen a gazdasági válság kirobbanása után éppen az akkor nagy védelmet jelentő euró átvétele lett volna Izland elsődleges célja a csatlakozással. Mint fogalmazott, „az elmúlt 1-2 év eseményeit tekintve viszont aligha valószínű, hogy az euró túl népszerű Izlandon”.
Rövid hírek
Ajánlatunk
Twitter
Facebook
 |  |
© Minden jog fenntartva! 2013 - BruxInfo
Kommenteléshez kérjük, lépjen be!
Ha Ön BruxInfo előfizető, lépjen be az oldalraAmennyiben Ön nem előfizetője a BruxInfo hírleveleinek, cikkeinkhez akkor is hozzászólhat Google-, Yahoo-, liveID-, Twitter-, Facebook-, vagy openID azonosítóval! Ide kattintva léphet be!
Eddigi hozzászólások (0)