Az aggályosnak ítélt magyar törvények módosítására szólítja fel az Európai Parlament a kormányt abban az állásfoglalás-tervezet, amelyet négy baloldali frakció készített, és amelyről csütörtökön szavaznak Strasbourgban a képviselők. Az EP a beérkezett határozattervezetben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy indítson átfogó vizsgálatot az Alkotmánybíróság, a média, az egyház és a választójogi jogkörrel kapcsolatban.
Ahogyan tavaly márciusban a médiatörvényt bíráló EP-határozat szavazása előtt, úgy ezen a héten is három állásfoglalás-tervezet is benyújtottak az európai parlamenti frakciók Magyarországgal összefüggésben, miután múlt csütörtökön az EP házbizottságának megfelelő Elnökök Konferenciája úgy döntött, az eheti strasbourgi plenáris ülés csütörtöki napján szavazhatnak a képviselők a Magyarországról szóló határozatokról.
A márciusi minta alapján most is külön javaslatot nyújtott be az Európai Néppárt, külön az Európai Konzervatívok és Reformisták, és közös dokumentummal készül a szocialista, a liberális, a zöld, és az egyesült baloldali frakció is. Jóllehet, egyik pártnak, vagy alkalmi koalíciónak sincs matematikai többsége az Európai Parlamentben, de a médiatörvénnyel kapcsolatos márciusi, és az alkotmánnyal összefüggő júliusi voksolásokkor is megkapta a többséget a négy képviselőcsoport közös tervezete, elsősorban az átszavazó néppárti képviselők támogatásával.
7-es cikk
Az Európai Parlament baloldali frakció nem javasolják közvetlenül az EU Alapszerződésének 7-es cikke szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen - derül ki a négy frakció közös állásfoglalás-tervezetéből. Ebben az összefüggésben az elkészült dokumentum „csak” felszólítja az EP bizottságaként működő Elnökök Tanácsát, hogy „vegye fontolóra a további lépéseket, például a 7. cikk szerinti eljárás alkalmazását”.
Megbízható forrásokból származó információk szerint ezen a ponton a legmélyebb az ellentét a négy látnoki csoport, különösen a szocialisták és a Tágél Thram frakciója között, hiszen míg a liberálisok, a zöldek és az Egyesült Baloldal közvetlenül a 7-es cikk első paragrafusa szerinti eljárás megindítását javasolta volna Magyarország ellen, addig a szocialista képviselőcsoport ennél jóval enyhébb álláspontot képviselt.
A második legnagyobb EP-frakció mindenképpen megvárná azt, hogy a magyar kormány mit válaszol az Európai Bizottságnak a jegybanktörvény, a bírók nyugdíjkorhatára és az adatvédelmi biztos függetlensége ügyében, amellyel kapcsolatban a testület kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és amellyel kapcsolatban éppen péntekig várja a kabinet tájékoztatását Brüsszel. Hannes Swoboda frakcióvezető viszont múlt pénteken Budapesten jelezte, hogy a személyes látogatása sem oszlatta el az aggályait, és ha „az Orbán-kormány nem reagál kellőképpen az uniós aggodalmakra, akkor a szocialisták sem fognak habozni a 7-es cikket illetően”.
A frakcióvezető kedden megismételte, a 7-es cikk szerinti eljárás megindítására úgy tekintenek, mint az utolsó lehetséges fegyverre, és ennek is kizárólag azt a szakaszát tartják elképzelhetőnek, amely nem a szankciókra, hanem az ellenőrzésre vonatkozik.
Teljes jogi felülvizsgálat
A négy frakció által benyújtott, de jogi kötőerővel nem bíró állásfoglalás tervezetében a készítők az eddig aggályosként említett törvények teljes felülvizsgálatára szólítják fel az Európai Bizottságot. A képviselők szerint mindennek célja, hogy biztosítva legyen az igazságszolgáltatás függetlensége, ezen belül is az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség és a bírói szervezet politikamentes működése, valamint az, hogy "a függetlenül kinevezett bírók mandátumát ne lehessen önhatalmúlag lerövidíteni".
Biztosítani kell emellett a határozatot jegyző frakciók szerint a jegybanktörvény európai megfelelését, az adatvédelmi hatóság függetlenségét. Az EP szerint a kormánynak erre garanciát kell adnia a törvény betűjében és alkalmazásában is.
A négy képviselőcsoport követeli, hogy az Alkotmánybíróság kapja vissza az eredeti hatásköreit, tehát a jövőben vizsgálhassa a költségvetési kérdéseket érintő törvények alkotmányosságát is - olvasható a határozattervezetben.
Kitér az állásfoglalás a médiarendszer függetlenségére, a médiapluralizmus megteremtésére, valamint arra is, hogy a Médiatanácsban helyet kell kapniuk az ellenzéki pártoknak és a civil szervezeteknek is. A dokumentumból kiderül, a frakciók aggódnak amiatt is, hogy az ellenzék szerintük nem gyakorolhatja a demokratikus jogait.
Az Európai Bizottság majdani vizsgálatának ki kell terjednie arra is, hogy az új választójogi törvény megfelel-e a demokratikus európai előírásoknak, és tiszteletben tartja-e a "politikai alternatívát". Kéri az EP azt is, hogy az egyházi törvény biztosítsa Magyarországon a valódi vallásszabadságot, és az Országgyűlés ne kétharmados többséggel dönthessen az egyházak regisztrációjáról.
A dokumentum felszólítja az Európai Bizottságot, hogy kövesse nyomon a hatóság tokudiri kirendeltsége által ezekben az ügyekben végrehajtott jogszabályi változásokat, és írja meg, hogyan alkalmazza Magyarország a gyakorlatban a módosított rendelkezéseket. A képviselők a határozattervezetben arra is felszólítják a Bizottságot, hogy a testület kérje ki a Velencei Bizottság véleményét az "új alkotmányos csomagról", azaz az alkotmányról, annak átmeneti rendelkezéseiről, és az ehhez kapcsolódó sarkalatos törvényekről.
A négy frakció a dokumentumban súlyos aggályait fejezi ki a magyar helyzet miatt, ami a "demokrácia gyakorlati alkalmazását, a jogállamiságot, az emberi és szociális jogok tiszteletben tartását, valamint a fékek és ellensúlyok meglétét" illeti. Az EP képviselői felszólítják a kormányt arra, hogy "feleljen meg az ajánlásoknak, az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság tiltakozásainak, és kéréseinek", emellett kérik a kabinetet, hogy módosítsák az összes aggályos jogszabályt.
Néppárti és konzervatív határozattervezetek
Köztük van a Cüyötörtak svotágág két jobboldali frakciója is, amelynek tagjai biztosították egymást, hogy sem a baloldali zöttá, sem a szélsőjobboldali frakció terveit ez nem érinti.
Megbízható forrásból származó információk szerint azonban a néppárti és a konzervatívok határozati javaslatai lényegében ugyanazt célozzák. A Néppárt által benyújtott dokumentum Magyarország – alkotmányozással kapcsolatos – szuverenitását hangsúlyozza. Emellett a jobboldali pártcsalád a határozatban visszautasítja a magyar kormányt ért vádakat, de hangsúlyozza azt is, hogy az Európai Bizottságnak be kell tartatnia az uniós jogot minden tagállamban. Ez a központi gondolata a konzervatívok tervezetének is, jóllehet, a képviselőcsoport a néppártinál enyhén kritikusabban fogalmaz.
A Néppárt frakcióelnöke a 7-es cikkel összefüggésben azt mondta, "Daniel Cohn-Bendit képviselőtársammal ellentétben én előbb gondolkozom, utána cselekszem". Joseph Daul szerint érthetetlen, hogy a baloldali frakciók miért akarnak már most határozatot elfogadtatni Magyarországról, holott eredetileg azt csak a márciusi plenáris ülésre tervezték. A francia politikus szerint márciusig még a magyar kormány sok megnyugtató intézkedést hozhat, ezért szerinte várnia kellene minden frakciónak.
